Előzmény: Benedek Judit (#94)Szia Judit!
Végigolvasva a hozzászólásokat, egyeztettem a suliban a szocializációt tartó kollegákkal is, eszembe jutott néhány dolog, ami talán segítségetekre lehet. Nagyon nehéz így, mert nem látjuk a kutyust élőben, nem tudom, milyen apró jeleket ad, hogy viselkedik napközben, veletek. Mindenesetre pár dolgot azért gondoltam leírok. Összefoglalva, Missy alapvetően egy két éves, stabil idegrendszerű kutyus, akinek az epilepsziája elég komoly aggodalomra ad okot, de más baja nincs, csinálja a kutyák dolgát, teljesen jófej és kedves, ugye?
A korábbi hozzászólásokból úgy látszik, hogy szobatiszta volt régebben. Mivel biológiailag nincs problémája, vissza tudja tartani az ingert, ha szükséges. Ez az a rész, amin dolgozni kell szerintem. Először is meg kell találni az okot, hogy miért a lakásban végzi el a dolgát. Ezzel kapcsolatban jó lenne, ha tudnánk személyesen találkozni.
Ha jól értem, nem is ad jelet arról, hogy ki kell mennie. Egyszercsak gondol egyet és meglep titeket egy csomaggal. Ilyenkor mit tesztek? Hogy reagáljátok le?
Napközben -amikor nem vagytok otthon- van előtte étel és ital? Ha igen, próbáljátok ki, hogy ne legyen. Ez is csökkenti a "szeretetcsomag" jövetelének esélyét. Amikor pedig otthon vagytok, lehet neki enni-inni adni, de erről majd kicsit később beszéljünk bővebben.
Ha séta/kertbe kimenetel közben végzi el a dolgát, hogy dícséritek? Buta kérdés, de fontos lenne tudni. Ha hozzászoktatjátok a rendszeres -és mindenki által hasonlóan alkalmazott- jutalmazáshoz, az is nagy segítség lehet. Ha tudatosul benne, hogy a kertben végezni a végeznivalót jó dolog, előbb-utóbb ki fog benne alakulni az igény arra, hogy jót tegyen, tehát oda végezze el. Ez tulajdonképpen a nevelési módszer lényege, ami -szerencsére- retrievereknél különösen jól tud működni, mert ők imádnak "jót" tenni, azaz megfelelni nekünk
Ismerjétek fel a jelzéseit. Gondoljátok végig, milyen jelekkel mit jelez nektek a kutyus. Mit csinál, ha izgatott? Mit, ha ideges? Mit, ha "szégyelli" magát? Mit, ha kimenne (akármilyen okból is)? Mit, ha boldog?
Mit csináltok, ha arra mentek haza, hogy megint ott egy kupac? Hogy reagáljátok le? Mit tesztek, ha rajtakapjátok otthon? Hogy büntetitek?
Az epilepsziájával kapcsolatban: Ahogy írtam, komoly aggodalomra ad okot. A ti részetekről. Azért írom így, mert nem biztos, hogy Missy is pontosan tudja azt, hogy ti mitől vagytok feszültek, miért figyelitek őt sokszor -akarva, akaratlanul is. Ez viszont a ti részetekről teljesen természetes és normális, az lenne fura, ha máshogy lenne!
Ő csak annyit tud, hogy gazdiék feszültek, biztos valami gond van. Ha gond van, akkor lehet, hogy én teszek valamit rosszul, stb. Ez is befolyásolhatja az ürítési szokásait, idegi alapon.
A másik, amit meg szerettem volna kérdezni, az az, hogy van-e valamilyen szabályrendszer Missy életében, amihez tartania kell magát, vagy szabadon azt csinál, amit akar? Ne gondolj nagy dolgokra, csak olyanra, mint pl. van-e olyan szoba, ahova nem mehet be (pl. konyha, kamra, fürdőszoba, háló), van-e előtte étel egész nap, vagy ti határozzátok meg, mikor eszik, felugorhat-e az ágyra (ezt ha jól olvastam ő választja meg, ugye?), stb. Ez is sokat segíthet a megoldás megtalálásában
Ez tudom, hogy rengeteg kérdés, ha gondolod, privát üzenetben küldd el a választ. A legjobb tényleg az lenne, ha össze tudnánk futni. Ha Budapesten laktok, vagy meg tudjátok oldani az utazást, akár Csepelen, akár Újbudán a kutyaiskolában örömmel találkozunk veletek egy beszélgetés erejéig, ahol megnéznénk a kisasszonyt is. Élőben rengeteg olyan dolgot, amikről írásban jónéhány levelet kéne váltani egy-egy mondattal meg tudunk beszélni
Üdv,
Peti
ui: Tudom, hogy nagyon nehéz dolgot éltek meg jelenleg, de hidd el, lehet rajta változtatni, nem egy olyan kutyussal találkoztunk már, akik pár hét, hónap leforgása alatt óriási változáson mentek keresztül ilyen tekintetben is. Én sem hordom sajnos a bölcsek kövét magamnál, de megpróbálunk segíteni, hogy boldog életet tudjatok élni egymás mellett, mindenki örömére
Belépés
Regisztráció
Hírlevelek
GyIK
de hamar felépült de aztán ooh de az a vihar 
, csak Csilla nem adta nekem. 
Én kicsit aggódtam, hogy ne a gyógyszer legyen a ludas, és nagyon boldog vagyok, hogy "csak" módszert kellett váltani. Az a legkönnyebb! (na jó ez nem igaz, de jelen esetben mindenképp). 
Sok boldog gazdis évet kívánunk neki. Vigyázz magadra kislány 
